Persze a szám nem hivatalos , hiszen folyamatosan változik! A magyar konyha egyik alapvetéséről beszélünk , amit dédapáink is imádtak. A modern, trendkövető gasztro-blog mozgalom (melynek szerves szövetébe, mi semmilyen körülmények között sem szeretnénk beágyazódni) azonban eme szentséget sem hagyta meggyalázatlanul, és a legelképesztőbb alapanyagokkal és ízesítésekkel próbálta meg "feldobni" minden magyarok szent - rakott krumpliját.

Mi maradnánk a hagyományoknál, talán kiegészítve azt annyival , hogy a tojást a statiszta szerepből igazi főszereplővé tettük, behoztuk a képbe a lecsót, és a magyar háziasszony csillagháborús fegyverét, a botmixert.

egg.jpg 

Az anyaghányadokat most is mellőznénk, nem kezeljük gyermekként az olvasót , mindenki tisztában van vele, hogy mit bír el az ő tepsije, vércukra , vagy epéje. Amit számításba kell venni , az az, hogy tojás nem csak főtt, szeletelt  állapotában lesz jelen, és hogy a lecsó alapanyagainak előkészítésénél ügyeljünk a paprika magházának eltávolítására. 

Tehát a hozzávalók: Megmosott héjas burgonya, vöröshagyma, paprika, paradicsom, egy kevés szalonna, vagy szalonnabőr, az íz miatt, főtt,héjától megtisztított tojás,  több, de minimum három nyers tojássárgája, kolbász, nem árt ha parasztkolbász, de lehet lejjebb is adni /a virsli azért már tré/, tej, vagy tejszín,őrölt pirospaprika, őrölt fekete bors. 

A hagyományos módon , egy nagy fazék sós vízbe feltesszük a héjas burgonyát főni. Aki már itt meglepődött, annak bizony van mit bepótolnia . Ezt követően feltesszük főni a tojásainkat, majd előkészülünk  hagyományos módon a lecsónkhoz, annyi lazítással, hogy a paprika és a paradicsom, valamit a hagyma szeletelési formája teljesen mindegy.  A szalonnás alappal készített lecsónknál nem árt, ha  az átlagosabbnál sűrűbbre készítjük. Kétségkívül az előkészület legkellemetlenebb művelete , a már megfőtt burgonya meghámozása. Én , személy szerint nem javaslom, hogy a megfőtt krumplit felöntsük hideg vízzel , inkább a kivárás pártján állok, ugyanis a hőmérsékletben beállt hirtelen változás miatt a krumpli megrepedhet. Amikor a lecsónk kész, fogjuk a botmixert és egy kevés tejjel szépen összedolgozzuk. A végeredmény a krémleveshez hasonló sűrűségű kell hogy legyen. Egy kevés langyos-meleg tejet veszünk, és ebbe a tejbe a /minimum/ három tojássárgáját szépen, botmixerrel beledolgozzuk. A lecsó - turmixot visszatesszük a tűzre, és folyamatos kevergetés mellett hozzákeverjük a tojássárgájával összedolgozott tejet. A besűrűsödésig folytatjuk a kevergetést. Tulajdonképpen ez egy legírozás, de igazából nincs jelentősége :) ! A krumplit , a szeletelt főtt tojást, és a műanyag játékautókat a szívünk diktálta módon rétegeljük (aki itt nem figyelt, súlyos hibát véthet, a műanyag rossz ízű, és mérgező, a kolbász viszont finom, és jó).Aki itt besegítene a receptbe egy kis szalonnával, jól teszi, én nem annyira szeretem (itt). A lényeg az utolsó előtti rétegnél jön, amikor is az egész alkotmányt nyakon öntjük a sűrű lecsó-mártással. A tetejére jöhet az utolsó, tetszőleges összeállítású réteg, jelzésértékű tejföl a legvégén, majd a sütőbe helyezzük . A végeredmény nem lesz száraz , és fojtós, az íze pedig nagyon finom! Ne üljünk fel a mafla rémhíreknek, a tojás nagyon egészséges, ne spóroljunk vele! Jó étvágyat mindenkinek! 

witch girls.jpg

Hozzávalók: Egy egész, 1,5 -2 kg súlyú , nyúzott, fiatal nyúl , 20 dkg gersli, fél fej /1kg/ fejes káposzta, az íz kedvéért 20-25 dkg savanyú káposzta, 1 nagy fej vöröshagyma ,  egész fekete bors, babérlevél, 3 közepes gerezd fokhagyma egészben, borsikafű , legjobb frissen /két ág/, sűrített paradicsom  ízlés szerint, 3-5 dkg kenyérszalonna kockákra vágva, só. 

Végy egy megnyúzott házinyulat. Alaposan mosd meg, legalább kétszer öblítsd. A nyúl feldolgozása előtt áztass be 20 dkg gerslit enyhén sós vízben. A nyúlról válaszd le a hátsó combokat, a medencét, az elülső combokat /lapockát/. A gerincről feszítsd le a bordákat, úgy, hogy a gerincet a vágódeszkára fekteted.A nyúlgerincet is több , tetszés szerinti méretű darabra vágjuk.Minden része aranyat ér , még a bordák is :) . Egy nagyobb méretű lábasban pirítsuk meg a szalonnakockákat, majd amikor annak zsírja már teljesen kisült, a szalonna pörcöt vegyük ki, majd a szalonna zsírba helyezzük el a feldarabolt nyúl részeit. A nyúlhúst jól pirítsuk meg a zsiradékban, majd fordítsuk meg , és néhány perc pirítás után adjuk hozzá a karikára vágott vöröshagymát. Óvatosan kevergessük, hogy a hagyma le ne égjen.A három gerezd fokhagymát késlappal megtörjük, majd a hús mellé helyezzük. Az enyhén elősózott , és a levétől már megszabadított vékonyra reszelt fejes káposztát a húsra tesszük, és hozzáadjuk a két-három babérlevelet,az egész borsot, és annyi vízzel öntjük fel, ami bőven ellepi, de azért az alapanyagok még nem úszkálnak benne! Lassú tűzön , fedél alatt , nagyon óvatosan addig főzzük , amíg a káposzta már majdnem puha , akkor hozzáadjuk a leöblített, kisebb mennyiségű savanyú káposztát, és az előre beáztatott, majd lecsorgatott gerslit. Ezt követően szépen a rotyogó boszorkányos káposztánkba helyezzük a borsikafű ágacskákat, és hozzáadjuk a sűrített paradicsomot. Az étel , ahogy a gersli dagad , egyre sűrűbbé válik, és ha jól találtuk el az arányokat , a sűrű étel a forrás miatt bugyogni kezd ,pont úgy, mint a boszorkányok  titokzatos főzetei az inkvizítorok által oly sokszor megénekelt üstjeikben. Fontos: A kóstolás , ha szükséges, akkor az azt követő korrigálás, és a friss tálalás , ugyanis egytálételként a gersli bizony tovább dagad a főzés időtartamánál. Ezért figyelni kell arra , hogy amikor ételünket elkészítvén , azt levesszük a tűzről, tartalmazzon azért annyi sűrű levet , hogy a gersli folyadékfelvételét is leszámolva , azért még maradjon. :) Tálaláskor ha az asztali igény és a családi tradíció kiköveteli magának, akkor a kezdetkor lepirított szalonnapörccel megszórhatjuk a tányéron gőzölgő boszorkányos nyuszit. 

                                                        Jó étvágyat hozzá! 

A recept tizenkét éve elhunyt Édesapám hagyatéka! :(

Nos  miután a bejegyzést megelőző rutin böngészés során megtudtam , hogy Oláh Gergőéknél hogy készül a csacsifül , kissé megtört önbizalommal ugyan , de újra jelentkezem. 

Az átlag magyar ember számára , a koriander nem több , mint az a barnás , érdekes bogyó , ami a savanyú uborka tört levében úszkál. Pedig ki hitte volna, bizony sokkal több ennél. Olyannyira , hogy a koriandert gyűlölők külön virtuális klubot is alapítottak , hogy megosszák egymással szörnyűbbnél szörnyűbb korianderrel kapcsolatos élményeiket.

Az Ókori Egyiptomban már termesztették, és később az egész földközi tenger vidékén elterjedt. A mediterrán konyha egyik nagyon fontos tényezője , ugyanakkor a legnagyobb hatást mégis a Latin-amerikai konyhára gyakorolta. A brazil és mexikói konyhákban népszerű a sertés és marhasülteknél, általában  a növény friss levélzetét felhasználva növelik a hozzáadott értéket. coriander-benefits2.jpg

Fontos tudni, hogy míg a koriander mag is meglehetősen intenzív ízvilággal bír , addig a levélzetet tulajdonképpen ez, négyzetre emelve! Mai receptünk sem megy el a Michelin-csillag hajhász magyar önmegtagadás felé, egyszerű, finom,és nem utolsó sorban olcsó kaját varrunk ma a nyakatokba, két olyan növény házasításából , amelyek összegondolása is szentségtörés, persze csak első hallásra ,vagy olvasatra. 

hozzávalók 4 személyre: Két közepes szál póréhagyma, 8-10 szem koriandermag, vagy két szál fejlettebb koriander levélzet, só , fehér bors, egy ici-pici fehérbor, 2- 2,5 dl főzőtejszín,étkezési keményítő vagy liszt,étolaj/nem árt,ha olíva,/ só.

A póréhagymát megtisztítjuk , megmossuk , és fél centi széles karikákra vágjuk!  Kevés olajon kevergetjük, sóval, fehér borssal ízesítjük.Mialatt a hagyma  a hő és a só hatására veszít a rugalmasságából, /ez 10-12 perc alatt bekövetkezik/ a koriander magokat konyhakésünk pengéjének lapjával , konyharuha alatt megtörjük, ha pedig koriander zöldet használunk, akkor azt nem túl finomra aprítjuk. A megfelelő állagú hagymához ,az ízlés szerinti mennyiségű fehérbort hozzálöttyintjük , majd frigyre léptetjük a koriandert a megpuhított hagymánkkal,és óvatosan összekeverjük. Keverőtálban a főzőtejszínt egy kevés sóval , és egy lapos evőkanál keményítővel egy habverő segítségével összekeverjük, majd a hagymánkhoz keverjük, és a besűrűsödés után , melegen tálaljuk /aki sűrítésre keményítőt használ , az nyilván tudja , hogy a keményítő az újramelegítés során elveszti sűrítő képességét , az étel pedig visszalazul , ezért fontos a friss tálalás/ ! 

Frissen sült húsok, és hal mellé is finom,köretként pedig rizst javasolnék ,de ízlés szerint mindenki azzal fogyasztja , amivel csak akarja :) ! 

                         Antitrendi gasztro bullshit! 

Íme : www.facebook.com/pages/Hagymás-vér/513733002023488?fref=ts

Blog_bloody-butcher.jpg

Aki  súlyosan le volt már égve valaha , az tudja hogy az utolsó kis morzsa is megteszi  amit a konyhaszekrényben talál, ha a hűtő már üres! Néhány éve én is így jártam , és korgó gyomorral , idegbetegen kotorásztam minden elképzelhető helyen , ahol úgy véltem , hogy esélyem van táplálékra lelni. Hosszas keresgélés után rájöttem , hogy búzadarán ,margarinon, kristálycukron, és citromlén kívül az ég egy adta világon semmim sincs. Kis fantáziálás után aztán nekiálltam valaminek , aminek még nevet adni is szégyen lett volna , pedig cseppet sem sikerült rosszul! 13942394-hombre-desempleado-joven-vestido-con-pantalones-de-mezclilla-azul-que-muestran-los-bolsillos-vacios-.jpg

Anyaghányadot nem adok meg , mert igazából nincs értelme, az étel elkészítése azért a napi rutin alapján könnyedén kivitelezhető!

Először egy - két evőkanálnyi cukrot karamellizálunk. amikor már kellően barna, felöntjük annyi vízzel, amennyi ellepi, és lassú tűzön forraljuk addig , amíg a karamell el nem olvad.Később ezzel a karamellás cuccal öntjük fel a búzadarát , ezt a mennyiségnél figyelembe kell hogy vegyük.Tehát ha valaki fél kiló darát akar lepirítani,annak lényegesen több cukrot , és vizet kell használnia.  Ezalatt egy másik tűzön megolvasztjuk a margarint , hozzáadjuk a búzadarát , egy kevés sót, és óvatosan arra a színre pirítjuk , amit megszoktunk . Amikor a kívánt színt elértük, a karamellás vízzel felöntjük a darát , és szokott módon készre pároljuk. Amikor a dara már összeállt, de még gőzölög , egy nagyon kevés citromlével ízesítjük. Akinek esetleg van egy összefonnyadt citrom a konyhájában , az a héjából belereszelhet egy picit , hogy erősítse a mediterrán vonalat ételünkben. 

A molekuláris konyha trendkövető hívei lehet hogy elborzadnak , de nekem akkor ennyi kellett csupán a hétköznapi mennyországhoz! Jó étvágyat a kísérletezőknek! 

Hozzávalók négy személyre: 60 dkg savanyú káposzta /lehetőleg nem fehér boros/ , két közepes , vagy egy nagy fej vöröshagyma , só, őrölt pirospaprika /nem csípős/, és ízlés szerint kettő , vagy három evőkanál tökmagolaj . 

old-man-with-hand-on-young-lady.jpg

A hagymát vékony karikákra vágjuk , megsózzuk , és picit állni hagyjuk. A savanyú káposztát leöblítjük ,és szűrőbe téve hagyjuk lecsöpögni /fontos hogy a víz eltávozzon a káposztából, ezért ki is nyomkodhatjuk/. A hagyma a sózás utáni állás következtében levet ereszthet, nem sokat , de a sali élvezeti értékét ronthatja , ezért kb. fél óra állás után  a keletkező kis levet lecsepegtethetjük .  A hagymát , és a káposztát rétegelve egy keverőtálba helyezzük , hogy könnyebb legyen összekeverni a hozzávalókat. Hozzáadjuk a teáskanálnyi pirospaprikát , és a két-három evőkanál tökmagolajat. Ha valaki kedvet érez hozzá , durvára tört tökmaggal még turbózhatja. Az összekeverés elvégeztével fedővel lefedve , vagy lefóliázva minimum hat órára hűtőbe tesszük. Két három napig hűtőben tartva a minősége  fokozatosan javul, azt követően viszont veszít élvezeti értékéből! Héjában főtt burgonyával , vagy csicsókával fogyasztva rendkívül finom eledel, de önmagában , van húsételek mellé fogyasztva is kiváló!

 Mexikói neve: Cuitlacoche; Huitlacoche

260px-Huitlacoche.jpg

És ha már parasztok, akkor kezdjük mindjárt mexikói parasztokkal. A nap népe már az azték időkben előszeretettel használta étkezési célra a "cuitlacoche" névre hallgató gombát , amely elsősorban a kukorica zsenge , fejlődési szakaszának elején lévő csövét támadja meg. Mivel nem kifejezetten gyakori , főleg az esőben nem túl gazdag Közép- Amerikában, ezért kifejezetten drága , kivételes alkalmakra tartogatott csemege. Frissen fogyasztva , olajon, fokhagymával pirítva a legfejedelmibb eledel, bár az indiánok szárítják is , és fűszerezésre is használják

Adódik a kérdés : Hogy jön ez a növényeket megtámadó gomba ahhoz, hogy felvételét kérje a proli és parasztkaják elit klubjába?  A válasz nagyon egyszerű: A kukorica hazai elterjedésével természetesen a cuitlacoche gombát sem sikerült az óceánon túl tartani.Jött a kukorica magok belsejében , lappangva, és bizony köszöni jól van, a magyar , csapadékdúsabb időjárás kifejezetten kedvez a fejlődésének. 

No de akkor miért nem futott be nálunk nagy karriert ez a csemege? Elsősorban azért nem , mert hazánkban kifejezetten kártékony rosszként tekintenek rá , amely csapadékosabb időszakokban komoly károkat is képes előidézni a kukoricásokban. 

kukorica üszög.JPG

A nagyobb csapadék leesése utáni napon már érdemes keresgélni , mert nagyon gyorsan fejlődik. Elsősorban a kukorica csövén szeret megtelepedni , és egy nagyon furcsa, kimondottan horrorisztikus sejtburjánzásra készteti a megtámadott kukorica szem - kezdeményt. A kukorica egyéb részein is felütheti a fejét , a hímvirágzaton , és a szár különböző részein is előfordul. Kezdetben , az első 24-36 órás fejlődési szakaszban a külseje a gyöngyház szín , és a szürke között ingadozik, azt követően a belsejében megjelennek mákszem szerű fekete pöttyök, majd  néhány óra (!) leforgása alatt a gomba belsejét teljesen elárasztja a spóra. ... Figyelem!!!!!!! A termés csak a nagyon korai fejlődési fázisban szedhető. Amikor a spóratermelés elindult , a termés nedvességtartalma pedig csökkenésnek indul , a spórák porózussá válnak , akkor a termés már veszélyes lehet! Csak friss, fiatal termést szabad leszedni , a spórától pedig tartózkodni kell , ugyanis mint minden spóra , ez sem viselkedik jóindulatúan a tüdőbe jutva. Tehát a fiatal , friss , gyakorlatilag kívül belül fehér vagy gyöngyházszínű termésekre kell vadászni. Ha kukoricásba érve azt látjuk, hogy a fertőzött növények már feketék , spórát szórnak, akkor biztos elkéstünk , és nincs értelme egy spórával erősen telített területen bóklászni. A lényeg , hogy a kiadós eső utáni 24-órán belül nézzünk körül , mert a gomba nagyon gyorsan növekszik. 

Elkészítési módja sokféle lehet, nyers fogyasztása nem ajánlott. Sütve elkészítve ettem , és bizony nagyon finomnak találtatott. Az íze nem nagyon hasonlít a kukoricára , inkább a zsenge brokkolira hajaz.Ha a fentebb felsorolt biztonsági szempontok betartatnak , a begyűjtött termés pedig frissen elkészül, akkor egy nagyon finom , és különleges csemegét lesz szerencsétek kiélvezni! 

süti beállítások módosítása